A szív mélyén
Miközben ünnepelte ötvenedik születésnapját, Agi elhatározta, hogy május elején szabadságra megy, hogy nyugodtan elvégezhesse a kerti munkát a nyaralójukban. Antal is erősködött.
– Persze, veled költözök ki, és te nyugodtan kapálászhatsz, én pedig munkából jövőre és hétvégén segítek.
– Igazad van, úgyse megyünk idén a tengerpartra, a születésnapi vacsorára elköltöttünk egy csomó pénzt. De csodálatos volt, Antos Köszönöm, nélküled mondta Agi.
Amikor eljött a szabadság, csomagolt a nyaralóba, vihető virágokat, várt a férjére, aki végre megérkezett:
– Na, készen vagyok, hozd ki a cuccokat a kocsiba, ott vacsorázunk, elhoztam evőssel.
Az úton Antal váratlanul közölte:
– Jól kitaláltuk ezt a nyaralós dolgot, de én nem tudok teljesen segíteni. Váratlanul elküldenek egy üzleti útra.
– Meddig, Antos?
– Két hétre, de ígérem, azonnal jövök, ha lehet. A főnököm küld egy szomszédos városba.
Agi ötven évesen mindent elért, amit egy jómódú élethez szükséges. Jó férj, stabil kapcsolat, felnőtt, önálló gyerekek. Minden a helyén: nagy lakás, jó autó, nyaraló, tisztességes fizetés.
És mindig ott volt legjobb barátn
