A bátyám kétségbe ejtette a feleségét és aztán megigazíthatatlan történt
A bátyám volt a példaképem. Kiskorom óta mindig őt követtem, Nagy Gábort.
Ő volt számomra minden: mentor, védelmező és útmutató.
Amikor megházasodtam, így szólt hozzám:
Emlékezz rá, öcsém! Soha ne mondd meg a feleségednek, mennyi pénzed van. Ha engedsz neki, kiüríti a zsebedet. Tartsd kordában, ne hagyd, hogy elköltsön mindent!
Akkor túlzónak tűnt.
De Nagy Gábor öt évvel volt idősebb nálam, már házas volt, és azt hittem, tudja, miről beszél.
Szerencsére a feleségem, Katalin, nem volt ilyen.
Nem hajtotta a márkák után, nem követelt drága ajándékokat, és nem a luxusról álmodott.
De idővel eltávolodtunk a bátyámtól a feleségeink nem kedvelték egymást, és őt teljesen elnyelte a vállalkozása.
Én egy zenekarban játszottam, ő pedig farmokat és földeket birtokolt.
Minden alkalommal, amikor találkoztunk, vártam a szemrehányásokat.
Nagy Gábor mindig talált okot, hogy megleckéztessen.
**A pénz fontosabb, mint a család**
A bátyám folyton ezt hajtogatta:
Felelőtlen vagy! Miért élsz hónapról hónapra? Miért hagyod, hogy a feleséged pénzt költsön fölösleges dolgokra?
Nem vitatkoztam, de szúrt a szavában.
Ilyen beszélgetések után megpróbáltam spórolni, de hamar elfelejtettem, és folytattam tovább.
Nagy Gábornak volt egy lánya, Annamária.
Őt szó szerint börtönben tartotta.
Nem kapott zsebpénzt, nem hordhatott divatos ruhákat, nem sminkelhetett.
Szigorban nevelkedett.
Néha eljött hozzánk, és Katalinnal titokban adtunk neki egy kis pénzt.
Tizenhat évesen elszökött otthonról csak azért, hogy megszabaduljon apja uralma alól.
Nagy Gábor még azt is gondolta, hogy jól járt mondta is, hogy Annamária hibája, nem őrizte meg eléggé.
De a legrosszabb később következett
**A nyaralás, amely kínzássá vált**
Két évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy családilag elutazunk a Balatonra.
És mindent láttam.
A bátyám szó szerint zaklatta a feleségét minden forint miatt.
Még egy kávé? Otthon nem ihattál?
Pizza? Megőrültél, ez aránytalanul drága!
Milyen fagyit a gyerekeknek? Inkább igyanak vizet!
Minden kiadást figyelt, minden forintot, minden nyugtát.
Velük sétálni a parton lehetetlen volt.
A gyerekeim, mint mindenki más, cukorkát, lufit, emléktárgyakat akartak
De Nagy Gábor csak összDe Nagy Gábor csak összehúzta a szemöldökét és morogva mormogta: Tönkreteszitek a szüleiteket, még semmit sem értetek? pedig neki sokkal több pénze volt, mint nekem.
