Az utolsó napján a karácsonyi szünetnek a barátok úgy döntöttek, hogy korcsolyázni mennek. A váratlanul lesújtó hideg enyhült egy kicsit. A ragyogó nap, bár alacsonyan állt, vakított, és reményt adott a közelgő melegre. A napok kezdtek növekedni, lassan hosszabbodtak.
Bence és Zoltán nem voltak egyedül, akik le akarták dobni az ünnepek alatt felszedett kilókat. A korcsolyapálya zsúfolásig tele volt. A nap sütött, a fagyos levegő frissített, a hangszórókból szóló zene felvidított.
Amint kijöttek a jégre, Bence és Zoltán elkezdtek gyorsulni, kerülgetve és előzve a többieket. Az éles korcsolyák simán csúsztak a durva jégen. Idén először érkeztek a pályára. Először havazott, és nem tudták rendesen feltisztítani a jeget. Aztán hosszú olvadás köszöntött, a jég puhult, és tócsákba fulladt. Csak karácsony után tudtak végre kijönni.
Miután körbetekerték a pályát kétszer, hogy felmelegedjenek, a fiúk tréfálkozni kezdtek. Zoltán észrevett egy lányt fehér kabátban és ugyanolyan fehér, kötött sapkában, amibol bóbita lógott. Bizonytalanul állt a korcsolyákon, markolászva a korlátot. Rögtön látszott, hogy egyáltalán nem tud korcsolyázni, valószínűleg életében először állt jégre.
A merev lábai nem engedelmeskedtek, széjjelcsúsztak, a boka kifordult. Ha nem kapaszkodott volna olyan erősen a korlátba, már régen elesett volna, és talán fel se tudott volna állni. Zoltán nevetett egyet, de közben sajnálta is.
Körülnézett Bencére. Az épp buzgón beszélgetett pár lánnyal. Zoltán odacsúsztak a pálya széléhez.
– Szeretnéd, ha megtanítanálak korcsolyázni? Nem bonyolult. Csak pár alapdologra kell figyelni.
A lány nem tudott válaszolni. A jobb lába előrecsúszott, és majdnem hanyatt esett. Zoltán éppen időben elkapta, megakadályozva a bukást.
– Köszönöm – mondta a lány.
Hangja varázslatosnak tűnt Zoltánnak, és az érintésétől libabőr futott a hátán. A szíve valamiért boldogan és izgatottan vert.
– Ne félj! Engedd el a korlátot, különben soha nem tanulsz meg korcsolyázni. Fogj meg engem. – Kezét nyújtotta felé.
– Félek – nyögte riadtan a lány.
– Sajnos a jég csúszós, az esések elkerülhetetlenek. De igyekszem megfogni. Gyerünk már – biztatta kitartóan Zoltán.
A lány markába szorította a kezét, de a másikkal még mindig a korlátot fogta.
– Így. Jó – biztatta Zoltán. – Most lökd el magad az egyik korcsolyával, és csúsztass a másikon. Ne a lábujjaddal nyomj a jégbe, mert elbuksz! Így, ügyes vagy. Tedd össze a lábaidat. Most a másikkal lökd el magad… – magyarázta Zoltán, közben szorosan fogva a kezét.
A lány engedelmesen megtett néhány óvatos lépést. Végre elengedte a korlátot. Nem volt még igazi korcsolyázás, de Zoltán bőven dicsérte és biztatta.
– Ügyes vagy! Lazítsd el a lábaidat, és kissé hajlítsd a térded. Most pedig ugyanezt, de ne lépj, hanem csúsztass!
A lány szeme boldogságban ragyogott. Örömtől nevetett. A csengő nevetésére Zoltán szíve a torkába ugrott, és ismét libabőr futott végig rajta.
A lány bátran előrecsúsztatta a korcsolyáját, elfelejtette az orrát, és megbotlott volna, ha Zoltán megint el nem kapja.
– Semmi baj, minden rendben. Ne legyél ennyire hirtelen…
Lassan haladtak a pálya széle mentén.
– Elég, nem bírom tovább! Elfáradtam. A lábaim fa lábak, és reszketnek – nyögte a lány.
– Első alkalomra elég. Holnap fájni fognak az izmaid. Legközelebb könnyebb lesz. Nagyon ügyes vagy. Gyere, elkísérlek az öltözőbe. Zoltán a nevem. – Oldalvást vetett a lány arcára.
Az arca pirult, a sűrű szempillák között csillogó szemei ragyogtak, ajkai kissé szétnyíltak… Zoltán érezte, hogy mellkasában kellemes, lankás melegség terjedt el. Ilyesmi még soha nem történt vele.
– Boglárka – mondta a lány.
A hangjától, a nevének nyári illatától Zoltán feje körbe-körbe forgott.
Látszott, hogy kimerült. Teljes súlyával Zoltán karjába támaszkodott. És ő arra vágyott, hogy így menjenek sokáig-sokáig, érezze a súlyát, hallja a szaggatott légzését, lássa a kinyíló ajkai közül kiszabaduló gőzfelhőt…
Az öltözőig értAz ajtóban még visszafordult, és egy utolsó mosollyal búcsúzott, miközben Zoltán szíve örökre megőrzötte azt a pillanatot, amikor a sors összekerítette őket a fagyos korcsolyapályán.
