Bizony egész életemben bizonygatnom kell, hogy én semmiben sem vagyok hibás…
Zsófi a tévét nézte, a férje pedig a számítógép előtt ült, amikor anyukája felhívta.
– Mi történt, anyu? – kérdezte óvatosan Zsófi, lehalkítva a tévét.
– Semmi. Csak úgy gondoltam, felhívlak.
De Zsófi tudta, hogy anyukája soha nem hívja fel ok nélkül.
– Na anyu, mondd már. Megint Kata csinált valamit?
Anyukája sóhajtott.
– Az egész fülembe rágta, hogy hozzátok akar költözni. Egyetemre akar felvételizni. Rosszul tanul, csak a bulizás jár a fejében. Milyen egyetem? Itt jó a szakképzés, van egészségügyi iskola is. De hallani sem akar róluk – sóhajtott újra anyukája.
– De nekünk Gyurival egy szobás a lakás. Nem biztos, hogy kényelmes lenne, ha velünk lakna – mondta Zsófi.
– Értem. Attól félek, csak úgy elfut hozzátok. Ezért hívtalak, hogy figyelmeztesselek. Hátha te lebeszéled? Engem nem hallgat meg. Teljesen kicsúszott a kezeim közül.
– Anyu, engem sem fog. Ha valami a fejébe száll, onnan nem lehet kirázni. Te ismered. Megpróbálom megbeszélni bátyámmal. Hátha ő magához veszi.
– Beszélj vele, Zsófi. Bár neki családja van. Kicsit kellemetlen.
– Miért lenne kellemetlen? Végül is az ő lánya. Rendben, anyu, megbeszélem vele és visszahívlak. – Zsófi letette a telefont.
– Anyukád hívott? – Gyuri elfordult a monitor elől és a feleségére nézett.
– Igen. Kata hozzánk akar jönni, egyetemre jelentkezni.
– Na és? Ha felveszik, kollégiumba kerül – mormogta Gyuri, visszafordulva a képernyőhöz.
– Egyetemre esélye sincs, de szakképzésbe még talán bekerül. Vagy inkább férjhez akar menni, ez a lényeg. Beszélek az apjával, hátha bevállalja. Be kell vállalnia. Az ő gyermeke. – Zsófi elgondolkozott.
„Nem, meg kell győznöm Sanyit. Gyuri jóképű férfi. Ha nem lenne az, nem is mentem volna hozzá. És Kátától bármit lehet várni. A mi esküvőnkön sem vette le róla a szemét.”
Zsófinak és Katának különböző apjuk volt. Zsófi apja belefulladt a tóba, amikor hétéves volt. Elment barátaival horgászni, ittak egy kicsit, utána kezdtek horgászni. A horog a tó fenékén lévő tuskóba akadt. Az apja bement a vízbe, hogy lekapja, és nem jött fel. A többiek is ittasak voltak, nem tudták kihúzni időben.
Az anyjuk fiatal és szép maradt, egyedül Zsófival a kezében. Nem engedte közel magához a kérőket. Amikor Zsófi ötödik osztályos volt, fiatal és jóképű matematikatanár került az iskolájukba. Pletykák szerint nem véletlenül jött oda, hanem egy nagyvárosból menekült szerelmi csalódás miatt.
Ő lett Zsófi osztályának tanítója. Egy szülőin megpillantotta anyukáját, és azonnal beleszeretett. Gyakran járt hozzájuk, segített Zsófinak a leckékkel, és nem csak matekból. Zsófi hamar kitűnő tanuló lett, de az osztályban pletykák terjengtek.
Aztán anyukája teherbe esett. Nem akart hozzáNem akart hozzá menni, de Sanyi úr meggyőzte, és mégis összeházasodtak – Zsófi ekkor tanulta meg, hogy a bizalom nélkül nincs igaz szeretet, és a család becsülete mindennél fontosabb.
