Szerető idegen
Alig találkozott Tímeával, Gergő máris érezte, hogy a világ sosem lesz már a régi. Még soha nem volt ilyen erős vonzalom egy nő iránt. A probléma csak az volt, hogy ő már férjnél van. És ez még nem minden!
Tímea férjével, Balázzsal Gergő régóta jó barátok, még egyetem óta. Bár nem elválaszthatatlanok, de tartják a kapcsolatot, rendszeresen összejárnak, és közös barátaik ünnepein is találkoznak.
Valójában egy ilyen bulin ismerkedtek meg, ahol Balázs bemutatta őket egymásnak. “Ez itt Tímea, a feleségem” – mondta. Gergő számára ez meglepetés volt, mert nem tudta, hogy a barátja nős.
Kiderült, hogy a fiatalok nem tartottak nagy ünnepséget, csak egyszerűen összeházasodtak az anyakönyvi hivatalban. Balázs így döntött. Nem érdemes pénzt pazarolni az ünnepekre, jobban megéri egy utazás. Mindig híres volt a takarékosságáról, gyűjteni szeretett inkább, mint költeni.
– De mi lesz a legénybúcsúval, a menyasszony fehér ruhájával és a családi album szép képeivel? – csodálkozott őszintén Gergő.
– Ó, nem szeretem ezt az egész felhajtást, tudod jól – mormogta Balázs. – Legénybúcsút bármikor tarthatunk. Ugye, Tímea?
A felesége bólintott, bár az arcán egy alig látható árnyék futott át.
– Nem szereted a fehér ruhákat? – próbálta Gergő folytatni a témát.
– Szeretem – válaszolta Tímea őszintén. – De a férjem a főnök. Azt mondta, ez mind ostobaság és csak üzlet a romantikára építve. Emellett olvasta valahol, hogy minél nagyobb a lakodalom, annál hamarabb következik be a válás.
– Micsoda ötlet! – nevetett Gergő. – Házasság esküvő nélkül, az a tartós kapcsolat garanciája?
– Majd meglátjuk – mosolygott Tímea, és az arckifejezése ábrándos lett. Mintha a jövőbe nézne, és boldog feleségként látná magát.
Úgy tűnik, ekkor pillantotta meg Gergő igazán a szemeit. És elveszett benne. Teljesen eltűnt.
Az este folyamán sokat beszélgettek, és számos közös érdeklődési területet találtak. Balázs közben folyamatosan eltűnt telefonálni munkaügyben. Tímeát látszólag egy cseppet sem zavarta, hogy férje szinte egyedül hagyta őt.
Gerg őt viszont meglepte az egész helyzet. Eljönni egy buliba a fiatal feleséggel, majd mással foglalkozni? Elég furcsa.
Meg is kérdezte Tímeától:
– Balázs nem fél téged így egyedül hagyni?
– Nem értem.
– Egy gyönyörű nő, egész este egyedül… könnyen elcsábíthatják. Vagy nem féltékeny?
– Rám? – csodálkozott Tímea. – Nem! Balázs a munkájába szerelmes.
– Nem bánt ez téged?
– Micsoda? – kérdezte újra Tímea. – Hogy a munka az első helyen van számára? Az normális.
– Esetleg táncoljunk?
– Miért ne?
Már akkor este Gergő megijedt. Valami azonnal szikrázni kezdett közöttük.
Nem lehetett azt mondani, hogy szerelem volt első látásra. Csak úgy érezték, mintha egy húron pendülnének.
Ráadásul Tímea elragadó volt. Bár nem mondható klasszikus szépségnek, de valami megfoghatatlan egyvelege az egyéni vonásainak olyan egyedi és gyönyörű képet alkotott. Gerg ő szó szerint fizikailag nem tudta kielégíteni a Tímeával való beszélgetéssel töltött idő iránti vágyát.
Két hét múlva Balázs felhívta:
– Figyelj, segíts ki! Ma este koncertre készültünk Tímeával, de nekem közbejött valami a munkahelyemen – a jegy kárba vész. Menj el vele, légy szíves!
– Viccelsz? Nincsenek barátnői?
– Képzeld, nincsenek! Ő maga ajánlott téged.
– És hol találtál ilyen csodát?
– Mit értesz ez alatt?
– Azt hittem, már nem léteznek ilyenek: nem ellenkezik, nem sértődik meg, nincsenek barátnői. Talán még főzni is szeret?
– Haha, tudni kell, hol keressük! – nevette el magát Balázs. – Vidékről hoztam el. Pontosabban, elhoztam. Most nagyon vágyik a kulturált életre. Szóval, el tudsz menni?
– Ma délután szabad vagyok, de vegyük úgy, hogy ez az első és utolsó ilyen alkalom. Szerencséd van.
Gergő és Tímea nagyszerűen érezték magukat együtt. Ismét nem tudták abbahagyni a beszélgetést. Ráadásul, sikerült meggyőznie őt, hogy menjen el vele a következő héten egy kiállításra:
– Figyelj, Balázs mindig elfoglalt, és nem is érdekli az ilyesmi. Én pedig még alig ismerek itt valakit. Amint lesz munkám, könnyebb lesz a társaság is.
Mit tehetett volna?
A harmadik találkozás után (igen, Gergő már ilyen fogalmakban gondolkodott) határozottan elhatározta, hogy elkerüli a találkozásokat Tímeával bármilyen ürüggyel, hogy elkerülje a problémákat. Egy más felesége – tabunak számít. Pont. Megmondta – meg is tette.
Teljes mértékben elkerülni nem tudta őt – a baráti társaságuk szokásaihoz tartozott, hogy a születésnapokat közösen ünneplik.
Egy ilyen eseményen Tímea leült mellé, és meglepő közvetlenséggel kérdezte:
– Gergő, elkerülsz engem? Megbántottalak valamivel? Valami nincs rendben? Azt hittem, jól érezzük magunkat egymás társaságában.
– Így is van. Csak hát… mostanában kevés az időm. És úgy vagyok vele, hogy nem illendő gyakran szórakoztatni egy másik férfi feleségét.
Tímea nevetett:
– Balázs csak támogat ebben!
– Miben? – kérdezte a férj, amikor meghallotta a nevét, és nyugodtan félbeszakította a szomszéddal kezdett beszélgetést a halászatról.
– Hogy Gergő kísérjen el a kiállításokra és a színházba – válaszolta Tímea minden zavar nélkül.
– Annyit, amennyit szeretnétek! – mondta Balázs, közvetlenül a barátja szemébe nézve. – Horgászatra nem akar eljönni, pedig meghívtam.
Ezután Gergő és Tímea időnként együtt töltötték az időt. „Nem lehetséges, hogy csak barátok legyünk? – győzködte magát a férfi. – Hiszen semmire sem tartok igényt, nem avatkozom a családjuk ügyeibe.” Nehéz volt megőrizni ezt a távolságot, de Balázs bizalma is sokat nyomott a latban.
Eltelt két év. Gergő továbbra is barátkozott Tímeával és Balázzsal. Próbált más nőkkel kapcsolatokba kezdeni, de valahogy sosem jött össze.
Egy nap Tímea könnyek között hívta fel őt, és találkozót kért.
Kiderült, hogy a barátjaik családjában régóta feszültség uralkodott. Tímea nagyon szeretett volna gyermeket, Balázs viszont nem. Ráadásul nemcsak az időzítés volt a probléma, Balázs kategorikusan nem akart gyereket. Ennek eredményeképpen a pár egyre inkább eltávolodott egymástól:
– Tegnap úgy kiabált velem, hogy a falak is remegtek – panaszolta Tímea. – Még ráadásul féltékenykedni is kezdett, mindenkire, még rád is. Azt hiszi, hogy valaki máshoz fogok elmenni. Őszintén szólva, félek tőle.
– Verkedőssé vált? – kérdezte feszült figyelemmel Gergő.
– Nem, odáig nem fajultak a dolgok, de folyamatosan kiabál velem. Majdnem minden este iszik, azt mondja, így oldja a stresszt. A munkahelyén sok a gondja. Nem tudom, meddig bírom még így.
Gergő hallgatta őt csendben és egyszerre rémülten jött rá, hogy a fejében csak egy gondolat kering: “Mi van, ha Balázs és Tímea végleg szakítanak?” Akkor végre elmondhatná az érzéseit.
De ekkor Tímea így szólt:
– Miért vagyunk ilyen különbözőek Balázzsal? Mennyivel egyszerűbb lenne, ha például téged szeretnélek.
Ez visszatérítette a realitásba. Egyszerre elvette Gergőtől minden illúzióját. Majdnem nevetésben tört ki. Természetesen, egész idő alatt csak magáról és az érzéseiről gondolkodott. Eszébe sem jutott, hogy Tímea semmi hasonlót sem érez iránt. Csak barátkozik vele!
Amikor a lány megnyugodott, Gergő megígérte, hogy beszél Balázzsal. Amikor pedig hazakísérte őt, megkönnyebbülést érzett. Mintha kihúztak volna belőle egy fájdalmas fogat. Fájt, de azt is tudta – holnap jobb lesz.
A beszélgetés Balázzsal nem sikerült. Valóban nagyon féltékennyé vált a feleségére.
– Ne avatkozz bele! – vágta el Balázs. – És ezekkel a kiállításaiddal is hagyjátok abba.
Pár hónap múlva Gergő váratlanul üzenetet kapott az iskoláskori szerelmétől, aki váratlanul visszaköltözött Budapestre.
Lázas levelezés alakult ki közöttük, mintha nem is tíz év telt volna el. Gergő már nem gondolt Tímeára. Nagyszerű alkalom adódott egy közös barát születésnapján, és együtt mentek el. Várhatóan ott találkoztak Balázzsal és Tímeával.
Gergő nem mozdult el a kísérője mellől, de hiába. Amikor hazafelé kísérte, meg akarta csókolni, de a lány elhúzódott:
– Ne tartsd vissza. Láttam, hogyan nézel rá. Valami van köztetek Tímeával. Másokat lehet, hogy becsaphatnál, de engem nem, hiszen gyerekkorunk óta ismerlek.
Majdnem elaludt, amikor megcsörrent a telefon:
– Gergő, kérlek, jöjjön el, segíts – suttogta rémült hangon Tímea a telefonba. – Balázs teljesen bekattant. Részeg, elzárkóztam előle a fürdőszobában, azt mondja, feltöri az ajtót.
Gergő taxit hívott. Attól tartott, hogy Balázs nem fogja kinyitni az ajtót, és rendőrt kell hívnia, de végül megoldódott minden.
– Megjött a hős – fújtatott mérgesen Balázs. És megpróbálta megütni Gergőt, de ő könnyedén kitért. Nem akart verekedni egy részeggel.
– Elegem van! – kiáltott Balázs. – Gergő így, Gergő úgy, annyi közös van bennetek… Ge-e-e-egő, azt a mindenit… Vidd el!
Gergő sajnálkozva nézett a barátjára:
– Te egy idióta vagy. Tímea sosem szeretett engem.
Balázs újra megpróbált támadni…
Gergő csak megcsóválta a fejét:
– Kevesebbet kéne innod. Tímea ma biztosan velem tart. Hívj, ha kijózanodtál.
A kocsiban megkérdezte a rémült nőtől:
– Van hova éjszakára menned?
– Nálad nem lehetne?
– Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne.
– Igen, talán igazad van – sírta el magát Tímea. – De abban tévedsz. Szeretlek. Nagyon jól érzem magam veled.
