Képzeld el, ez annyira tipikus, de mégis sosem tanulunk belőle… Hadd meséljek el neked egy sztorit, ami tuti, hogy utána másképp nézel az emberekre.
Kora délután járt, a nap visszacsillant a Szabadság tér üvegpalotájának falaiban. A bejáratnál ott állt egy igazi úrihölgy, olyan stílusosan felöltözve, hogy azt hinnéd, minden darabja legalább félmilliós. De az arcán éppen undor ült, ahogy lenézett a férfire előtte konkrétan a sáros bakancsára és a sárga védősisakjára.
Nézz már magadra, mindenhol por vagy! szólalt meg szemrehányóan. Mondtam már, hogy öltözz át, mielőtt eljössz az irodámhoz, nem emlékszel rá?
Na, a srácot ez nem zavarta különösebben. Nyugodtan lesöpörte a port a farmer dzsekijéről, és nyugodtan a szemébe nézett.
Egyenesen az építkezésről jövök mondta nyugodt hangon. Most lett kész az alapozás.
A lány közben egyre idegesebben pillantgatott körbe, mintha attól félne, valamelyik elegáns kollégája meglátja őt ezzel a munkásemberrel. Közelebb lépett hozzá és szinte suttogva sziszegte:
Nem érdekel. Te csak egy melós vagy, nem akarok egy kőművessel mutatkozni! Felejtsd el a számom!
Dramatikus fordulattal megfordult, hogy stílusosan otthagyja, de ekkor hirtelen kitárult a bejárat, és kilépett egy öltönyös pasi, tablet a kezében, látszott rajta, hogy nagyon siet.
Rá sem nézett a lányra, egyenesen a melóshoz sietett:
Papp úr! Elnézést, hogy feltartom, de az OTP-s befektetők már mind itt vannak, várják a helikopteres bejárást az *ön* új irodaházánál.
A lány, bármennyire is próbált, csak ott állt, köpni-nyelni nem tudott. Papp úr? A tulajdonos?
A férfi enyhén elmosolyodott, odadobta a sisakját az asszisztensének.
Megpróbált visszakullogni, zavartan suttogta:
Kristóf én nem tudtam, hogy a projekt a tiéd
Papp Kristóf nyugodtan ránézett, de a szemében már semmi kedvesség nem volt, csak csalódottság.
Tudni akartam, hogy engem szeretsz vagy csak a pozíciómat válaszolta. Most már tudom.
Megigazította azt a dzsekit, ami az imént még szinte örök szégyen volt, majd csak ennyit mondott:
Ja, a számomat nem kell törölnöd. Én magam töröllek a listámról. Szép napot kívánok!
Határozottan elindult a lift felé, már lehetett hallani a tetőn várakozó helikopter zaját. A lány pedig ott maradt egyedül a járdán, szép lassan leesett neki, hogy nem egy melóstól szabadult meg, hanem attól a valakitől, akitől valódi jövőt kaphatott volna.
És a tanulság? Soha ne ítéld meg a Balatont a part menti hab alapján. A poros bakancs mögött lehet az, aki egész városokat épít a brifkós öltönyösben meg sokszor nincs semmi.
